Ütközőpontok

Észrevételek Kokesch Ádám Backup című kiállításáról

Kőrösi Boglárka

Kokesch Ádám munkáit nevezhetjük objekteknek, képtárgyaknak, plug-ineknek, szenzoroknak, de akár technikai „hamisítványoknak” is. Azonnal felismerhető, markáns formavilággal rendelkező alkotásaiban az absztrakt hagyományok keverednek a folyamatos technikai fejlődésre tett utalásokkal. A művészt foglalkoztatja a klasszikus modernitás; gondolatmenete a bauhausi eszmék újraértelmezésében gyökerezik.
 


Fotó: Surányi Miklós © Kassák Múzeum


Talált tárgyak bevonásával a kortárs tárgykultúrára is folyamatosan reflektál: számára ez egyfajta „mentéskészítés” többnyire már funkciójukat vesztett használati tárgyakról – de nem csak ez a törekvés határozza meg művészi gyakorlatát.

Aktuális kiállításának címe, a Backup1 életműbeli utalásként is értelmezhető, de az előbbiekre is rímel. Az óbudai Kassák Múzeumban látható tárlat az ismerős kokeschi esztétikát vonultatja fel, ami annyira szuggesztív, hogy a kiállítás alapos bejárását követően a szemlélő ösztönösen nyitottabbá válhat a környezet vizuális ingereire: a múzeumból az utcára lépve a szokottnál feltűnőbbnek tetszenek az úttest festett jelzései, a jelzőtáblák piktogramja, vagy a begördülő HÉV lekerekített formái. (Legalábbis a cikk szerzőjének szubjektív tapasztalata szerint). Ez a magával ragadó látvány azonban mintha nyugtalanító hatással is bírna...


© Kassák Múzeum


Nyugtalanító például az feszültség, amely a művész spontán koncepció-kialakítása és az alkotás aprólékossága között keletkezik. Egy vezetés alkalmával Kokesch maga is a játék összefüggésében értelmezte saját művészi tevékenységét, illetve többször célzott arra, hogy tárgyai valójában szinte önmagukat állítják elő, nemigen készít vázlatokat sem. A kivitelezés precíz mivoltát figyelembe véve mégsem hihetjük el, hogy mindez ilyen egyszerű lenne.

Az alkotófolyamat végeredménye ezekben a furcsa, kütyüszerű alkotásokban összpontosul, melyek első ránézésre amolyan „high-tech hűvösséget” árasztanak, mintha csak egy elképzelt jövő csúcstechnológiáját alkalmazó, kísérleti laborban fejlesztett termékeket bemutató terembe csöppent volna a szemlélő. A tárgyak kézi megmunkálása azonban hamar feltűnik a figyelmes néző számára: fából készült rögzítőszerkezetek és vázak, illesztésnyomok, ceruzával húzott segédvonalak, csavarozások, esetenként apróbb hibák.2 Kokesch legtöbb műve elképzelhető akár milliméterpapírra szerkesztett tervrajz formájában is. Azonban ahogy korábban már említésre került, ilyen jellegű precizitás mégsem előzi meg magát az alkotást.


© Kassák Múzeum

Kokesch munkái többnyire úgy néznek ki, mintha valamire használhatók lennének. A Backup objektjei is ilyenek: az egyiken felragasztott kupakok változnak szabályozó tárcsákká, több alkotásán pedig a plexiüveg érintőképernyőre vagy monitorra emlékeztet – mindezen felül pedig gyakori ismétlődő elem a tárgyakból a konnektorba kígyózó kábel, ami ismét azt feltételezi, hogy a kiállítási tárgy működésbe léphet: bekapcsolható, mozgásba hozható, vezérelhető, és valamilyen feladat elvégzésére alkalmas (bár legtöbbször az elektromosság bevezetése külön megvilágítás okán szükséges). Az áramelosztókba csatlakoztatott művek jól példázzák a művész kapcsolatkeresését a térrel. 
 


© Kassák Múzeum
 

A kiállítással kapcsolatban felmerülő nyugtalan érzés abból is adódhat, hogy a befogadó törekszik a művész szándékainak pontos feltérképezésére és értelmezésére. A szemlélőnek azonban nem feltétlenül szükséges rejtvényfejtővé válnia, legalábbis egy-egy objekt külön értelmezésének szintjén: az alkotások a közös terük által hozzák létre saját kontextusukat. Kokesch úgy tekint a tárgyaira, akár egy adatbázisra: szerkeszthetők, így alakíthatók és időről-időre újra rendezhetők. Ez talán arra is magyarázat lehet, hogy miért nem ad címet műveinek: mintha tudatosan törekedne annak elkerülésére, hogy bármelyik objektet kiemelje a többi közül. Mindez akár üzenetértékű is lehet: bontakozzanak ki a látottak egyéni, szubjektív asszociációkban.

A hosszabb feldolgozást igénylő gondolatmenetek olykor kissé elidegenítőek is lehetnek (akár a high-tech-hűvösség), ezzel szemben a mindennapokból ismerős talált tárgyelemekre csodálkozás, illetve a szabad képzettársítások lehetősége miatt a szemlélő nagyon is bevonódik, és a Kokesch által alkotott fikció részesévé válik.

 

1 Biztonsági mentés.

2 A művész a színes felületek egy részét az ún. hinterglas-technikával festi, ami egy, még a középkor szakrális festészetéből eredeztethető színezési mód, melynek lényege, hogy az intenzívebb, ragyogóbb hatás érdekében az üveglap hátulját borították be festékkel. Kokesch esetében már plexiről és akrilfestékről beszélhetünk.