Fenét gyerekek!
Fenegyerekek a Kozák–Stomp Gyűjteményben
Kozák Gábor kollekciójából a tizedik önálló kiállítás látható. Első vétele 1998-ra megy vissza, ma a galériás + műgyűjtő kombináció egyik legismertebb alakja a hazai kortárs szcénában. A többszáz tételes gyűjteményben így is mindig akad meglepetés. Szubjektív visszatekintés bő húsz évvel azután, hogy a Műértő 2003 / 7. számában Érzelmes és drámai címmel először írtam a gyűjteményről.
Az egyik legjobban feldolgozott hazai kortárs gyűjtemény. Tulajdonosa a művek eredettörténetére és dokumentációjára is kiterjedő, részletes nyilvántartást vezet róla.[1] A központi szerepet játszó alkotók munkáiból számos önálló kiállításra került sor: Bukta Imre, feLugossy László, Gaál József és Palkó Tibor alkotásai 2006-ban, szinte napra a gyűjtő harmincadik születésnapjához igazítva, a B32 Galériában, Szikora Tamás dobozképei 2013-ban, Ujházi Péter kompozíciói 2014-ben (mindkettő a békéscsabai Munkácsy Emlékházban) szerepeltek a gyűjteményből válogatott kiállításon.
Már 2005-ben létrejött a kollekció első tematikus tárlata az emberi alak, egyén és társas környezete hívószava körül.[2] Ez a Kettesben és egyedül című kiállítás egy magángyűjteményeket szemlére állító sorozat hetedik állomása volt a Godot Galériában,[3]amelynek csapatához a gyűjtemény tulajdonosa öt évvel korábban csatlakozott, az Illárium nevű, saját galériájában szerzett többéves tapasztalattal.[4]
A gyűjtemény újabb csoportos kiállításáról az Ericsson Galériában 2007-ben kis katalógus is készült Részletek címmel. A következő évben a Vízivárosi Galéria mutatott be újabb szelekciót a gyűjteményből, az 1997-ben indított, gyűjteményeket vizsgáló kiállítás-sorozatuk tizedik etapjaként.[5]
2015-ben jött el az első komolyabb összegzés ideje. A szentendrei MűvészetMalom kettős kiállítással prezentálta a kollekciót.[6] A gyűjtő két kurátort kért fel: Észlelés és érzékelés címmel Szabó Noémi, míg a #stateofmind médiacímke jegyében Nemes Attila szemezgetett a gyűjteményből.[7] Ugyanitt a négy évvel későbbi, Publikus magánügyek című seregszemlén, amely a kilencvenes évek művészetét harminchárom privát kollekcióból kölcsönzött tételek segítségével rekonstruálta, szintén számos mű volt látható a kollekcióból.[8] A közös szentendrei műgyűjtői megjelenés hozadéka, hogy ezt követően Kozák Gábor hét további gyűjtővel együtt, alapító tagja lett a Műgyűjtők Klubjának.
A klub 2022 tavasza óta négy kiállításon mutatkozott be: egyszer az Esernyős Galériában, katalógussal; és háromszor a Bodó Galériában, keményborítású kiadvánnyal. A háromból kettő nemcsak a műveket reprodukálja értelmező szöveggel, hanem egy-egy oldalon gyűjtői hitvallást is közöl. A 2022. évi kötet történeti visszatekintéssel, tárgyilagos hangon, a 2023. évi szubjektív tónusban nyújt gyűjtői bemutatkozást, kitérve arra is, hogy a kollekciót egy ideje a tulajdonos és párja közösen alakítják.
2024. tavasszal kerül sor az immár a házaspár mindkét tagjának nevével fémjelzett gyűjtemény újabb önálló kiállítására, Fenegyerekek címmel, a krisztinavárosi önkormányzat által fenntartott Tér-Kép Galériában. A legelső, 2005. évi kiállításhoz hasonlóan, itt is az arc- és alakábrázolás témájában szerepelnek munkák Birkás Ákostól Fajgerné Dudás Andreáig.[9] A mostani válogatás újdonsága, hogy mind a tizenkét művésztől önarcképek, sorsfordító helyzetekben készült önábrázolások láthatók. Ez a gyűjtés tudatosan fejlesztett iránya már jó ideje.
A gyűjtemény zömmel a kortárs festészetből merít, ahogy ez az Edge Communications kortárs kollekciókat bemutató sorozatának első, 2007. évi kiadványában is megfigyelhető volt.[10] Hat évvel később az Edge kiadványsorozata külön válogatást hozott nyilvánosságra a fotóalapú művek hazai gyűjtéséről.[11] Kevésbé ismert, hogy ebben is szerepel a gyűjtemény, hiszen magyar (például Sziládi Mónika) és külföldi (Boris Duhm) művészek fotómunkái is megtalálhatók benne. Mivel a fotók azóta is a kollekció ritkán kiállított darabjai közé tartoznak, érdemes közülük a legnagyobb sorozatot közelebbről is szemügyre venni.
Erdei Krisztina tíz fotója szorosan köthető a gyűjtemény központi motívumaihoz, a nem megszokott, drámai helyzetekhez, az ember érzelmi reakcióihoz a környező világ kihívásaira. Vidéki kertben kiteregetett mosásba kap bele a szél, az idős férfi – a művész édesapja – magát és az ágyneműt is menti a feltámadó őserőtől, a kötelekbe kapaszkodva. Másutt tömeg áll sorban, s míg a hétköznapi ruházatból arra következtethetünk, hogy nem holmi kivételes eseményre készülnek belépni, hanem váratlan látványosság csődítette őket össze, mire vetül éppen a fény a képen: egy divatos, piros női cipőre, amely így fokozza a rejtélyérzetünket, vajon mit keres, mire vár a finom lábbeli a sok lehasznált férfifarmer és kitaposott edzőcipő között?
Egy további fotón éppen megérkezik a Mikulás – de mi riaszthatta meg annyira, hogy lekapta sapkáját és szakállát, és zavartan tekint a kompozícióból kifelé, miközben a földúton parkoló autó mellett egy helyi fiú áll, a kezében tartott tárggyal a borsodi mindennapok kilátástalanságát alig rejtve?[12]
Újabb kép, újabb rejtély, a művész Dió sor című projektjének zavarba ejtő darabja, amelyen a tisztes családi ház előtt nemcsak ápolt autók parkolnak, hanem a járdán női alak fekszik letakarva. További fotó, még nagyobb feszültség: 1956 ötvenedik évfordulója, összetűzés a tüntetők és a rendőrség között, szinte háborús kép a Bajcsy-Zsilinszky útról, s benne váratlanul egy újszülött arca. Szülei talán annyira kíváncsiak voltak a helyzetre, hogy kisbabájukkal együtt is kimerészkedtek az utcákra, vagy fatális tévedésből kerültek oda?
A lakótelepi házak tövébe telepített vándor vidámpark reklámjaként egy nyakánál fogva belógatott, nagyméretű plüss állatfigura ereszkedik alá a következő képen, míg amott az áruház akciós eladásra kitett, tömeggyártott plüssfigurái közé vegyül kimerülésében egy kislány.[13]
Megannyi váratlan, a befogadót meghökkentő helyzet. S egyik sincs megoldva, feloldva. A képek titka, hogy a nézőre bízzák a történet kibontását. Hol banálisan meglepő, hol drámaian felkavaró szituációt látunk, s a kép azonnal behúz a mezőjébe, hogy járjunk utána, honnan ered a feszültség, mi történhetett a megelőző pillanatban, vagy mi fog történni a következő minutumban.
Intuitív képek az alkotói és a befogadói oldalon egyaránt.
A véletlen és a váratlan teremtette feszültségben, illetve a szereplőkben és bennünk kiváltott érzelmekben gazdag fotók alkotják Erdei Krisztina különböző sorozatait, amelyekből ez a válogatás a gyűjteménybe került. A fotóanyag izgalmas párbeszédet alkot a gyűjteménynek a drMáriástól Nagy Krisztáig tartó fővonalával. A közös nevező a befogadó szembesítése az élet szürreális, meglepő, fonák oldalaival. Ahogy galériásként is dinamikusan döntő, zsigeri alkat Kozák Gábor, úgy gyűjtőként is olyan alkotók műveivel veszi körül magát, akik nem akarnak jófiúk lenni.
Fenegyerekek
Tér-Kép Galéria, Budapest
2024. március 28. – április 26.
Kurátor: Nagy Nikolett Colette
[1] Mintája a Kolozsváry-gyűjtemény 1998. évi kiállítása (Műcsarnok) kapcsán megjelent könyv dokumentációs rendszere volt.
[2] https://kultura.hu/kepzo-kozak-gabor/
[3] https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/289e733d5adf49c11768e59b223239b4
[4] https://artportal.hu/magazin/janko-judit-ez-nem-foci-itt-a-neveloegyesulet-nem-kap-penzt-beszelgetes-kozak-gaborral-a-godot-galeria-vezetojevel/
[5] https://www.vizivarosigaleria.hu/content/pdf/2008.04.15%20-%20Kozak_Gabor.pdf
[6] https://artportal.hu/magazin/egyket-valogatas-kozak-gabor-gyujtemenyebol-videoval/, a link tartalmaz egy videóinterjút is a gyűjtővel.
[7] A gyűjtő által készített dokumentációs videó a két kiállításról: https://www.youtube.com/watch?v=SRN6gXNY2fU&t=4s és https://www.youtube.com/watch?v=hkJ2IQKBAjg&t=21s
[8] https://librarius.hu/2019/04/06/kozak-gabor-szeretem-a-dramat-a-kepeken-egy-mugyujto-mai-perspektivai/
[9] https://www.facebook.com/events/376145001707281
[10] https://issuu.com/artmarketbudapest/docs/edge_gyujtok_kicsi
[11] https://issuu.com/artmarketbudapest/docs/fotomuveszet_2013
[12] A sorozat szerepelt a Sydney Biennálén is 2014-ben: http://krisztinaerdei.com/biennale-of-sydney/
[13] A művész kislánya, amint a tüntetési fotón is ő látható, még újszülöttként.