A Két Szerecsenben találkozunk, és mivel tudom, hogy heti ötször sportol, és nagyon egészségesen étkezik, megyünk egy kört azon, ki hogy próbál tenni azért, hogy minél hosszabban éljen egyensúlyban, hogy hol a normális határa az aggódásnak minden falat étel eredetét illetően, majd egyikünk se kér tejet a kávéjába, és rátérünk a festményekre, a kiállítás létrejöttére.
2016-ban Don Tamás szervezésében született meg az Enyészpontok projekt, amely azóta felkért képzőművészek közreműködésével minden évben egy-egy kijelölt időszakra, társadalmi és történelmi folyamatokra koncentrálva a zsidóság sorskérdéseivel foglalkozik.
A tavalyi nagy sikerű Para pályázat után, a Corvin Rajziskola idén is teret ad az animációba öltött fantáziának.
A tavasz közeledtével egyre sűrűbb hetek elé nézünk: elkezdődik a Ludwig Múzeum születésnapi eseménysorozata, részt vehetünk egy nemzetközi fotóanyagot bemutató tárlatvezetésen a Mai Manó Házban, megnézhetünk egy elsőként Berlinben debütáló projektet az ISBN könyv+galériában, vagy találkozhatunk a digitális képalkotás inspirálta festészeti alkotásokkal a Trafó Galériában. A személyes ajánlók sem maradnak el: ezúttal az Új Budapest Galéria és az ICA-D kerülnek előtérbe.
A tavalyi ACAX_Leopold Bloom Képzőművészeti Díj után idén újra az ACAX hagyományos feltételei mellett írták ki a pályázatot a 3 hónapos műteremprogramban való részvételre.
Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.
Életének 83. évében elhunyt Kádár József (Joseph Kadar) festőművész, grafikus, fotóművész, múzeumalapító.
Az 1849-ben játszódó történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszögön keresztül, közeli perspektívából mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét.
A Liget Galéria – a budapesti kulturális közegben több mint 30 éve példásan aktív, független koncepció mentén működő és sokszor kifejezetten progresszív alkotói megfontolásoknak teret adó önkormányzati kiállítótér – a szívügyünk. A Liget Projekt 2011-es városfejletészi képzete óta többször voltunk borúlátók a Várnagy Tibor nevével fémjelzett galéria sorsával kapcsolatban, nem alaptalanul. Miután a szomszédos könnyűzenei komplexum (Dürer kert, Dürlin, Keleti blokk) közelgő kényszerköltözése is a múzeumnegyed nagyobb játszmájának a része (Fővárosi Nagycirkusz áthelyezése), kérdéses, hogy a tervezett szuper negyed tőszomszédságában a non-profit szcénában már így is túlélőnek számító Liget Galéria milyen esélyekkel rendelkezik a további működést illetően.
Megújult az Ezt nézd! rovatunk: a szokásos napi események – kiállításmegnyitók és egyestés projektek – mellett a szerkesztőség személyes, szubjektív ajánlói is terítékre kerülnek.
Az Artmagazin Online felületén hetente egyszer, minden pénteken szemezgetünk az elmúlt időszak legmeghatározóbb, legpoposabb és legszínesebb képzőművészeti, dizájn- és társművészeti híreiből. Előtérbe kerülnek a divat, az építészet, a formatervezés, az urbanisztika vagy az aukciók eredményei, legfrissebb történései mind nemzetközi, mind hazai fronton.
Pár szezonnal ezelőtt volt egy remek kiállítás a LUMU-ban, Gerber Pál műveiből. Óriási volt, olyannyira az, hogy azóta is rendszeresen villannak be képek – mondhatni, majdnem egy évtized mélységéből –, és egyre jobban imádom az egészet… azt, ahogyan anno keletkezett a mű (1995), ahogyan kinéz, amilyen hatást tesz… és mindazokat a gondolatokat, amiket azóta is indukál.
A Debreceni Nemzetközi Művésztelepnek immár második éve volt központi hívószava a dizájn. A 2018-as alkotótábor résztvevői a dizájnt mint a rezisztencia eszközét vizsgálták, vagy éppen a dizájn mindenhatóságával szembeni ellenállás formáit keresték.
Hogyan mesélje a zsidóság történetét egy múzeum? Hogyan őrizze a személyes vallomásokat, különleges vagy mindennapi tárgyakat, értékrendet, emlékeket? Miként vezessen át kultúráján, hagyományain, ünnepein és díszes tárgyi környezetén? Másképp működik egy tematikus múzeum, mint egy általános? Mit várnak látogatói – zsidók és nem zsidók, világiak és vallásosak? A magyarországi holokauszt 75. évfordulója közeledtével érdekes megvizsgálnunk, mit üzennek a Sorsok Háza, a Rumbach zsinagóga, és a Holokauszt Emlékközpont kiállításai.
A héten beindulnak az újévi kiállításmegnyitók, amik mellett tárlatvezetést és performansz-installációt is ajánlunk a hétre.