A mi házunk

Aki ismeri Szász Lilla munkásságát, nem lepődik meg A mi házunk kivételesen meghitt hangvételén. A 2B Galériában március 10-ig megtekinthető kiállítás különlegessége, hogy ezúttal nem egy ismeretlen család mindennapjaiba vezet be minket, mint ahogyan az alkotó eddigi legtöbb fotósorozata. A kiállított képek Lilla saját nagyszüleit mutatják be a nyilvánosságnak. A nagymama és a nagypapa életében pedig nem volt semmi formabontó vagy rendkívüli. A fotók egy idős házaspárt ábrázolnak, ahogyan sütnek-főznek, végzik a ház körüli dolgokat, és a nap végén szódásszifon szemüvegen át nézik a tévében a lottósorsolást. Van azonban valami hihetetlenül megrázó abban, ahogyan az udvaron szaladgáló tyúkok, a fényképezőgéppel megörökített sütemények vagy a mézes háztető és a kedvenc szelet rossz helyesírással lejegyzetelt receptjei megjelennek a kiállítótérben.
 

 

CTM, HAU – BERLIN, TRAVELOGUE – 2017-01-31

Az avantgarde ellenkultúra kultikus zenészével, a Throbbing Gristle vagy a Psychic TV zenekarok frontembereként ismert Genesis Breyer P-Orridge-dzsel lehetett kedd este élőben találkozni a HAU színpadán. A koncert előtt bemutatták a zenei múltján kívül radikális életprojektjéről elhíresült művészről készült dokumentumfilmet.

 

TAKE MY CROWN

II. Edward és az elbaszott work-life balance

 

Íme, a 2017-es OFF-Biennále Budapest nyílt pályázatának nyertes projektjei

A nyílt pályázatra 94 program-javaslat érkezett, melyek közül 20-at választott ki a kurátori stáb tagjaiból álló zsűri. A kiválasztott pályázatok között található performansz, kiállítás, előadás, interaktív társasjáték, köztéri installáció, workshop, kiadvány és koncert is. 

 

„Kiegészítés” a Terror Háza előtt

Az Eleven Emlékmű civil közössége a forradalom 60. évfordulója alkalmából 2016. október 22-én két tablóval egészítette ki a Terror Háza előtti időszaki kiállítás anyagát. A bemutatott „pesti srácokon” kívül munkástanácsok, értelmiségi, szocialista és szociáldemokrata csoportok megkerülhetetlen részesei voltak a forradalomnak, de a múzeum előtt elhelyezett tablókról hiányoztak ezek a fontos szereplők. Az akció szervezői és lebonyolítói ezt az űrt kívánták pótolni a kiállításon látható bemutatófalakhoz hasonlító mobil tablóikkal. A tartalmi anyagot történészekkel együttműködésben állították össze. 
 

Nyáry Krisztián: „MINTHA A HÁZ CSAK IZZÓ SZERELMÜK MIATT TARTANÁ ŐKET ÖLÉBEN” – Berény Róbert, Spitzer-Somló Ilona és Breuer Eta

Ki az a magyar festő, aki Marlene Dietrich-hel is randevúzott, miután tönkrement a házassága Kun Béla titkárnőjével? És vajon miért maradt szomorúan, örökre a sarokba száműzve a második feleség, a Csellózó nő hangszere? Festészet, zene, pszichoanalízis – és a történelem. A Berény-sztori.

 

Jagicza Patrícia WUNDERKAMMER c. kiállításáról

A WUNDERKAMMER című kiállítás Jagicza Patrícia festői érdeklődését mutatja be egy a kiállítótér adottságaihoz illeszkedő válogatás formájában. A letisztult műtermi kompozíciók és a szubjektív tárgycsendéletek jól tükrözik a művész megfigyeléssel, látással, művészettel és magával a festészettel kapcsolatos aktuális eszmefuttatásait és technikai kísérletezéseinek eredményeit. A WUNDERKAMMER címválasztás metaforikus értelemben utal a festő műtermére, a „csodák szobájára”, ahol a legkülönfélébb formájú, színű, anyagú és funkciójú tárgyak sorakoznak és kerülnek vászonra, de vonatkoztatható a kiállítóteremre is, ahol a festményeken keresztül betekintést nyerhetünk Jagicza belső, „kincses kamrájába”.

 

NYÁRY KRISZTIÁN: „Röviddel egybekelésük után szét kellett volna válniok.” - EGRY JÓZSEF ÉS PAULER JULISKA

1916-ban hadgyakorlat közben beszakadt a jég egy 33 éves baka alatt. Előbb tüdőgyulladást kapott, aztán a betegségtől legyengülve elkapta a tbc-t is, hetekig feküdt élet-halál között. Egry József festőt nem sokkal bevonulása előtt kezdte számontartani a műértő közönség, szegényembereket ábrázoló, expresszionista hatásokat mutató műveit egyre többször állították ki. Gyerekkorában hajléktalanként bolyongott a szüleivel, így testközelből ismerte a nyomort, amit képein bemutatott. Balesetének köszönhette, hogy művészi pályája és magánélete fordulatot vett. Mivel betegségéből nem gyógyult meg, elöljárói a badacsonyi hadikórházba küldték rehabilitációra. Az ideiglenes kórház nem volt valódi egészségügyi intézmény: egy vendéglőben rendezték be, az ápolószemélyzet pedig önkéntes úriasszonyokból állt. Itt gondozta a betegeket a szigoráról ismert Vízkelety ezredes felesége is. Az ezredesné – leánykori nevén Pauler Juliska – kilenc évvel volt idősebb Egrynél, és mindenben ellentéte a lábadozó bakának. A sovány, aszketikus alkatú, hallgatag festő és a gömbölyded, sokat nevető, még többet beszélő asszony mégis egyre több időt töltött egymás társaságában.

 

Képbe zárt írások – Vasárnapig a Vaszaryban

A füredi Vaszary Villában egy kicsi, de ujjongó meglepetéseket tartogató kiállítás látható arról, hogyan lesz az írás, a szöveg, tárgya a képnek.

 

Maurer Dóra Londonba „költözött” – Interjú Katharine Kostyállal, a White Cube galériabeli Maurer-kiállítás szervezőjével

A világ kereskedelmi galériáinak fellegvárában, vagyis a nagy múltú londoni White Cube-ban július 9-ig Maurer Dóra szóló kiállítását tekintheti meg a mindig aktív londoni művészeti közeg. A mára ikonikussá vált galéria, a White Cube az 1990-es évek elején robbant be a köztudatba, amikor Jay Jopling és az ő lakásgalériaként induló kísérleti kiállítóhelye elsőként adott otthont a mára szupersztárrá váló YBAs1-generáció akkor frissen diplomázó radikális művészeinek. A White Cube huszonöt év alatt a világ vezető kereskedelmi galériájává nőtte ki magát, évente több mint húsz kiállítást mutatnak be hongkongi és két londoni kiállítótermében. Művészköre igen kiterjedt: a brit húzónevek (Damien Hirst, Tracey Emin) mellett jelen vannak a német neoexpresszionista iskola képviselői is (George Baselitz, Anselm Kiefer), csakúgy mint a legfiatalabb generáció feltörekvő alkotói (a Leo Gabin kollektíva, Christian Rosa, Jack Greer).

A White Cube galériabeli Maurer-kiállítás szervezőjével, Katharine Kostyállal a bemutató körülményeiről, a jövőbeli tervekről és persze Dóráról beszélgettünk.

 

NYÁRY KRISZTIÁN: „A családi boldogság mindenért kárpótolhatott volna” – SZINYEI MERSE PÁL ÉS PROBSTNER ZSÓFIA

Hatan feküdtek a München melletti réten: két fiatal lány, két fiatalember és két már középkorúnak számító férfi. Főtt sonkát, sült csirkecombot, süteményt és eperbefőttet ettek, pezsgőt ittak hozzá. Láthatóan jól érezték magukat, nevettek, egymás szavába vágva lelkesen vitatkoztak valamiről. Szokatlan jelenet volt ez 1872-ben. Ha bárki meglátja őket, rendkívül illetlennek tartotta volna a viselkedésüket, hát még, ha megismerte volna a köztük lévő szövevényes viszonyokat. A társaság legidősebb tagja, a 45 éves svájci Arnold Böcklin kora legnépszerűbb festői közé tartozott, és a 19 éves magyar lánynak, a szép Probstner Zsófiának férfiként is nagyon tetszett. Őt a fiatal jogász, a 26 éves Pulszky Ágost figyelte áhítattal, szüleik is egymásnak szánták őket. A fűben feküdt a lány gyámja, a 39 éves, huszártisztből lett excentrikus festő, Gundelfinger Gyula is. Ő néhány évvel korábban vette feleségül másik gyámleányát, a 21 éves Probstner Máriát. Az ifjú ara a jelen lévő harmadik festő, a 27 éves Szinyei Merse Pál figyelmét kötötte le. Akár udvarolhatott is volna barátja feleségének, hiszen pontosan tudta, hogy a pár csak egy bonyolult örökösödési vita miatt kötött papírházasságot. Probstner Mária azonban nem viszonozta a fiatal festő érdeklődését: ő férje féltestvéréről, gróf Szirmay Albertről ábrándozott.

 

Ugrás a képözönbe

Szinte a legendák homályába vész Kemény György a Fészek Művészklubban rendezett 1968-as önálló kiállítása. Pedig a tárlat művészettörténeti jelentőséggel bír. A teret pop-festmények és pop-tárgyak sora töltötte meg. Konzervdobozokból komponált, harsány színekkel felülfestett, képregényszerű Laokoón-csoport, műanyagplasztikák és wallkyddal festett táblaképek. Kemény művészettörténeti toposzokat fordított ki és történelmi-politikai eseményeket idézett meg sajátos humorral, távolságtartó iróniával, mintegy újrateremtve és újragondolva a pop art kortárs esztétikáját egy olyan légszomjas közegben, amelyben a szó valódi – brit és amerikai – értelmében vett pop art nem bontakozhatott ki.

 

Megnyíltak a kapuk? – A Sotheby's június 7-i londoni Contemporary East aukciójáról

A szervezők szerint is mérföldkőként értékelhető a Sotheby’s június 7-i londoni Contemporary East aukcióján történt magyar siker. Az árverésen tíz magyarországi tétel szerepelt, amelyeknek a kiválasztását egy közel négy hónapos előkészítés előzte meg. A nagy számú orosz munka mellett a szlovák, a cseh és a magyar válogatás – mint, ahogy azt az eredmények is mutatják – nagyon jól sikerült, kedvező körülmények között talált gazdára a tételek nagy része.

 

Miért Lakner?

Ritkán kezdek szabadkozással egy írást. Ezúttal mégis ezt teszem. Számomra Lakner László több egy művésznél, akinek a kiállítását megnyitom. Ez a kiállítás pedig több egy hétköznapi kiállításnál, hiszen az apropója Lakner László nyolcvanadik születésnapja. Mindez arra ösztönöz, hogy ezúttal elhagyjam a higgadt, távolságtartó műértelmezés biztonságosnak tűnő terepét. A kivételes alkalom kivételes személyességre késztet, arra, hogy megpróbáljak választ adni a lakonikus kérdésre, amit az elmúlt nyolc évben oly sokan feltettek nekem. Miért Lakner? Bővebben: miért tartom Lakner Lászlót a legjelentősebb magyar művészek egyikének? Mi késztet arra, hogy újra és újra visszatérjek műveihez, és hogyan kezdődött mindez.

 

Idősebb Ambrosius Bosschaert festménye két double deckernyi virágból

Csütörtök hajnalban virágot kapott minden londoni lady: egy 35 négyzetméteres, 26 430 szál virágból készített festmény-feldolgozást állítottak fel a National Gallery előtt, a Trafalgar Square-en. A nyolc és fél méter magas installáció elkészítésében részt vett Bánki Orsolya is, aki szülei tevékenysége révén egészen kislány kora óta kapcsolatban áll a virágkötészettel, és három éve már Londonban is hivatásszerűen ezzel foglalkozik.

 

Minden kerek Bécsben

Május 13-án a bécsi Városháza előtti téren díszkivilágítással és a felállított megaszínpad produkcióival elindult a Bécsi Ünnepi Játékok. Volt ifjúsági kórus, nagymamákból álló szalonzenekar, Boban Marković, orosz diszkó és újrahangolt osztrák folkzene.

 

Chimera Art Award 2016 - Open Call

A Chimera Art Award célja, hogy támogassa a nemzetközi kulturális cserét és segítse a feltörekvő művészeket abban, hogy láthatóvá váljanak a világ művészeti színterén.  

 

Pályázati kiírás a 2017. évi Deák Dénes Ösztöndíj elnyerésére

A székesfehérvári Deák Dénes Alapítvány huszadik éve teszi közzé felhívását, és adja ki ösztöndíját. Az pályázat Székesfehérvár város érdekében végzett kiemelkedő tudományos, művészeti, kulturális vagy városcsinosító tevékenység (értve ez alatt a szervező munkát is) elismerése, a kimagasló eredmény honorálása. A Deák Dénes Alapítvány célja, hogy ösztönzőleg hasson Székesfehérvár múltjának feltárása, igaz és nemes értékeinek megbecsülése, bemutatása, a város szépítése irányában.

 

Vízizrí - Munkáskultúra a Duna partján című kiállítás a Kassák Múzeumban

A kiállítás a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) és a Szentendrei-szigeten kialakított horányi táborhelynek a munkáskultúrában betöltött szerepét vizsgálja a két háború közötti időszakban. A kultúra fogalmán a jelentések, a hétköznapi és ünnepi gyakorlatok, valamint az anyagi kultúra vonatkozásainak összességét értjük. Ezek formálják a résztvevők világról alkotott képét, létrehozzák és újratermelik az önazonosság fogalmát. Tehát a munkáskultúra középpontjában a munkások önmeghatározása, önművelése és önszerveződése, közkeletű szóval identitásának kidolgozása és ápolása állt. A címként választott „zrí” kifejezés egy olyan közösségi gyakorlatot fed, melynek kapcsán a munkáskultúrán belül jelentkező identitásváltozatok és a hozzájuk kapcsolódó eltérő elképzelések fogalmazódtak meg és kerültek egymással vitába. A kiállítással kísérletet teszünk a baloldaliság újraértelmezésére, a baloldali csoportok sokszínűségének bemutatására, valamint a köztük zajló konfliktusok és egyezkedések kultúraformáló szerepének vizsgálatára.