Igor és Ivan Buharov nyerte a Kassák kortárs művészeti díjat
Az idén először átadott Kassák kortárs művészeti díj nyertes pályaműve egy filminstalláció terv, amelyet Erdődi Katalin dramaturg és kurátorral közösen nyújtottak be.
Az idén először átadott Kassák kortárs művészeti díj nyertes pályaműve egy filminstalláció terv, amelyet Erdődi Katalin dramaturg és kurátorral közösen nyújtottak be.
A bemutatkozással kell kezdenem, BM vagyok a Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum Újkori várostörténeti osztályának Építészeti és Épületelem gyűjteményének vezetője.
A kiállítás különleges plakátokat, bútorokat, öltözékeket, filmeket, városi tereket bemutatva nyújt átfogó képet a két világháború közötti korszak jellegzetes vizuális kultúrájáról. Középpontjában a magyar art deco művészet, kiemelten a plakátművészet és a modern nagyvárosi élet áll. A több mint kétszázötven kiállított műtárgy zöme nagyon ritkán szerepel tárlaton, vagy olyan, amit még soha nem láthatott közönség.
Nemrégiben startolt a Budapest Fotófesztivál, így az elkövetkező hetekben főként a fotográfia kerül előtérbe a fővárosi kiállítóterekben. E heti ajánlónkban azonban nem csak budapesti kiállításokat ajánlunk: a Műcsarnok és a Mai Manó Ház anyaga mellé bekerült a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum tárlata is.
A Pannonhalmi Főapátság a 2021-es emlékezés és az idei megújulás hívószavai után jövőre a zarándoklat, azután pedig az ünnep témájának szenteli kulturális és spirituális évadát: a konceptuális ívvel a Szent Márton-bazilika felszentelésének nyolcszázadik évfordulójára készülnek. A Megújulás című kiállítás is ebben a kontextusban valósult meg, kurátora, Don Tamás és a hat kiállító képzőművész a fogalom egyéni megélését, lelki folyamatait és az élet különböző szakaszaiban bekövetkező változásokat vizsgálta; olyan eseményeket, amelyek a magunkhoz és környezetünkhöz fűződő viszonyunk átgondolására késztetnek. A felkért alkotók ezen felül az egyházi megújuláshoz, illetve Pannonhalmához is kapcsolódtak médiumukban, témájukban vagy az alkotás során.
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Éppen azért, hogy az általunk kedvelt, szeretett, sokszor forgatott Artmagazin-cikkek ne merüljenek feledésbe, néhány éve elkezdtük az Artmagazin Online HETI ARCHÍV rovatát, ami idén HAVI ARCHÍV-vá alakult.
A Covid-19 járvány áldozatairól való megemlékezésként és a járvánnyal kapcsolatos társadalmi szolidaritást erősítendő Budapest Főváros Önkormányzata egy, a kortárs művészet eszközeivel létrehozott ideiglenes emlékmű állítását tervezi 2022. április 29. és május 1. között a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
E heti ajánlónkban olyan kiállításokat sorakoztatunk fel, amelyek nemcsak figyelemmel kísérik, feltérképezik a jelenkori problémákat, hanem fel is hívják rájuk a figyelmet – akár dokumentálással, akár mementók állításával. Így került az ajánlóba az Art Department, az acb Attachment és a Budapest Galéria egy-egy kiállítása, amelyek bizakodásra adnak okot, reményt sugároznak egy meglehetősen gondterhelt időszakban.
Mindenki művész, aki valamit létrehoz – gyakorlatilag ez a felfogás él a mai köztudatban, viszont az erről szóló vita folyamatosan zajlik, és még mindig aktuális a kérdés: mi a művészet? Hogyan keletkezik a (mű?)alkotás? Ki számít ténylegesen művésznek és legfőképp: ki dönt erről? – Jogilag.*
Április 9-én ismét buszkirándulás!
A Ludwig Múzeum restaurátora a március végén bezárt Frey Krisztián életművét bemutató kiállítására készülve, a szokásos állapotfelmérés során az egyik festmény alatt egy hasonló méretű, eddig nem ismert művet talált. Az alkotást Adorjáni Katalintól a Ludwig Stiftung vásárolta meg és helyezte el letétbe a múzeumban, akinek férje, Adorjáni Csaba Frey Krisztián mecénása volt, sőt Svájcban baráti kapcsolatban is álltak.
A kamera nélküli CGI-film fight fire with fire alapon a számítógépes képalkotó eszközök valóságtalan, a valóságot csak imitáló, szimuláló módszerével idézi fel hipnotikus, kimerevített lassúsággal a pusztulás, az eltűnés, a lenullázódás ősmotívumát, a futótüzet.
Tasnádi József Munkácsy-díjas képző- és médiaművész. Alkotásait az elvont fogalmiság és részletekbe menő precizitás jellemzi. Szemléletmódja egyszerre tudományos és poétikus, inspirációit empirikus tudásból és váratlan megfejtésekből meríti. Az elmúlt évtizedben érdeklődése az új média felé fordult – a MODEM második emeleti kiállítóterében ebből az időszakból származó digitális művei (installációk és videómunkák), valamint korábbi rajzai láthatók. Minden munkához rövid leírás tartozik, a sorokat pedig ő maga jegyzi. Alkotásai így formát öltött gondolatok, amelyeknek a néző számára nem üzenete, hanem jelentése van.