Napjainkban a független kurátoroknak egyre kevesebb helyszín áll rendelkezésükre, hogy elképzelésükből kiállításokat rendezhessenek. A Deák Erika Galéria Kurátori Pályázatának célja, hogy lehetőséget adjon és helyszínt biztosítson azoknak a művészettörténészeknek, kurátoroknak, akik eredeti kiállítási ötleteiket szeretnék megvalósítani.
A Bublina online magazin szerkesztői a brnói FaVU VUT művészeti egyetem különböző stúdióinak hallgatói. Olyan multimediális platform, amelyen keresztül a digitális magazin médiumának, valamint a prezentáció, a dialógus és az együttműködés lehetőségeit vizsgálják. A Bublina harmadik kiadásával – Brave Space – a feminista művészeti intézmény gyakorlatához csatlakozik, amely lényegében lefedi a szerkesztők munkamódszerét és saját szabályait. A csapat legfontosabb célja, hogy támogassa hallgatótársait és olyan, önszerveződő intézményt hozzon létre, amelyet a progresszív attitűd és kommunikáció jellemez, nemcsak a nyilvánosság felé, de a kollektíván belül is.
Bublina is an online magazine created by students from different studios of Brno’s art university FaVU VUT. Within this multimedial platform they explore the possibilities of digital publishing as a space for presentation, dialogue and collaboration. In the third issue with the theme Brave Space, they decided to sign the codex of the feminist art institution, which defines the principles of their work ethics. The main aim of the crew is to support their colleague students and also to create a self-made institution with a progresive approach of communication not only with the general public, but also within the collective itself.
Tavaly ősszel a firenzei Medici-kápolna a pandémia miatt rövidített nyitvatartással volt látogatható – ezalatt pedig szakértők és restaurátorok csapata dolgozott egy titkos kísérleten: piszokevő baktériumokat szabadítottak Michelangelo márványszobraira.
A Pszeudoposzt kollektíva négy hallgatót rejt az MKE képzőművészet-elmélet szakáról. Kergyó Zsófia, Laczai Veronika, Tamás Dorottya és Urbantsok Tímea a harmadik OFF-Biennáléról szóló szövegeikben a közös írás rendhagyó formáit kereste. Öt részes sorozatunkat záró cikkük az idei OFF kapcsán felmerült kérdéseiket körüljáró beszélgetésük átirata.
A múzeum 228 éves történetében most először kerül női vezető az intézmény élére.
A hétre csupa olyan budapesti kiállítást ajánlunk, amik egy-egy művész munkásságába engednek betekintést. Ilyen az ISBN könyv+galéria solo show-ja, ami a 8. kerület építészeti öröksége mögött megbúvó részletekre nagyít rá, vagy a Budapest Galéria egyénije, ami egy játszótérszerű installációval világít rá a mindennapi teendőink közötti zsonglőrködésre, illetve a Trafó Galéria kiállítása, ami pedig egy világhírű művész kiállításán keresztül tárgyalja az emberi érintkezések, a biztonság és a szabadság új formáit egy meglehetősen korlátozott időszak közepette. És ajánlunk egy olyan pannonhalmi kiállítást is, amit hosszú kutatómunka előzött meg, s ahol egy közösség (kutatók és művészek) gondolatai egyesülnek.
Későknek, feledékenyeknek, workaholicoknak vagy bárkinek, akinek nem volt ideje megnézni.
A magyar és most már a közép-európai művészeti vérkeringésben is jól ismert és sok visszhangot kiváltó Hungarofuturista mozgalom (HUF) avantgárd gesztussal újabb folyóiratot indított Xenotopia címmel. Bár az első szám már pár hónapja létezik, bemutatójára végül csak most került sor az OFF-Biennálén. Nemes Z. Márióval és Miklósvölgyi Zsolttal, a lap két szerkesztőjével beszélgettem munkamódszereikről, a HUF esztétikai stratégiáit érő kritikákról, NER-ről és letisztított hagyománycsomagokról.
Tengerimalac-pörkölt, maniókás krumpli, hínárgulyás ivókürt, gombabár, földevés, csomagolásfétis és fröccsöntött ételek.
A londoni Christie's árverésén kalapács alá kerülnek Winston Churchill festményei. Az egykori brit miniszterelnököt elsősorban nem festőként tartjuk számon, most azonban több festménye is előtérbe került.
A projekt jelenleg finanszírozási fázisban tart, ha összejön a 2,6 millió euró, a rendező, Tyagi Pallava az év végén kezdheti filmje forgatását.
Május 16-án, a fény nemzetközi világnapján kiadta manifesztumát az Art of Light Organization (Fényművészeti Szervezet).
Az elmúlt év arról szólt, hogy a kialakult kényszerhelyzetben a hazai és nemzetközi élet jelentős része megkezdte programjainak digitális térbe költöztetését. Annak köszönhetően, hogy a kiállítóterek hosszú ideig zárva tartottak, rengeteg új felületen találkozhattunk programokkal – mindezt azért, hogy a bezárt ajtók mögött rendezett kiállítások valamilyen formában megtalálhassák közönségüket. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni az egyik legelső hazai, kifejezetten az online térben működő kulturális vonatkozású oldal, az ikOn alapítójával. Az ikOn huszonegy éve működik és azóta a hazai képzőművészeti élet eseményeinek egyik legfontosabb adatbázisává vált.