Hogyan térhetünk vissza a gyermekkori kíváncsiság önfeledt állapotához felnőttként? Vannak olyan, jelentéktelennek tűnő pillanatok az életünkben, amikről nem érdemes beszélni vagy amikre nem érdemes emlékezni? Minden ember másként szemléli a világot? Vagy vannak általános, kollektív felismerések? Többek között ezekre a kérdésekre keresi és ad választ (vagy pontosabban módszert) Fusz Mátyás, Kristóf Krisztián és Zalavári András A madarak tapsolnak, amikor felszállnak című kiadványa (illetve előzménye, a Paksi Képtárban megrendezett kiállítás).
Múlt hét pénteken zárt be az ISBN könyv + galériában Simon Zsuzsi Alexandru című kiállítása.
A hétre három olyan kiállítást ajánlunk, amelyek látszólag nem kapcsolódnak egymáshoz, mégis több közös szál is felfedezhető közöttük. A Horizont Galériában hamarosan zár egy üvegművész kiállítása, aki egy fiktív mitológiai történettel, allegorikus női alakokkal tematizálja a bűnt (vagy még inkább a bűnbeesést). A Nagyházi Contemporaryban két festőművész útkeresésének eredménye mutatkozik be, ahol a szintetikus és a természetes anyagok játéka révén előtérbe kerül az emberi test. A Hegyvidék Galériában egy textilművész keresi a gyógyulás lehetséges módjait – de nemcsak a testi, hanem a lelki rekreáció is terítékre kerül.
Kisszériás poszterek eladásával gyűjt adományt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója az Ukrajnából menekülőknek.
A téma érzékenysége miatt ezen a héten a megszokott, popos könnyedségre utaló rovatcím nélkül szemezünk a nemzetközi sajtóban az orosz-ukrán háború kapcsán megjelent, kulturális vonatkozású hírekből.
2022. március 5-én, szombaton 17 órától David Claerbout és Ősz Gábor, a Capa Központban látható ANTICAMERA kiállításon bemutatkozó alkotók tartanak összefoglaló előadást saját munkásságukról. Az előadásokat nyílt beszélgetés követi, amely a közönség kérdéseinek is teret ad.
Az Artmagazin Online megújult arculatú videóinterjú-sorozatának első részében Neogrády-Kiss Barnabással beszélgetünk budafoki műtermében.
Gosztola Kitti Flashforward című műegyüttese 2019-ben, a Kisteremben volt először megtekinthető – ez egy onnan átemelt kiállítás a kiállításban, erre utal Varga Lili egy az egyben felidézett kísérőszövege is.
Az Artmagazinnál fontosnak tartjuk, hogy habár napjaink új cikkek írásával és gondozásával, új lapszámok összeállításával telnek, mégse feledkezzünk meg korábbi tartalmainkról – főleg, hogyha azoknak ma ugyanúgy van aktualitásuk. Éppen azért, hogy az általunk kedvelt, szeretett, sokszor forgatott Artmagazin-cikkek ne merüljenek feledésbe, néhány éve elkezdtük az Artmagazin Online HETI ARCHÍV rovatát, ami idén HAVI ARCHÍV-vá alakult.
Mindketten kétszer láttuk a darabot, egymás nélkül, így összesen négy előadásról írunk. Az első és a legutóbbi megtekintés között három hónap telt el.
A hétre három fotókiállítást ajánlunk: egyet a Capa Központban, ami feltárja, mi minden foglalkoztatja a fiatal fotográfusokat, egyet az ISBN könyv+galériában, amely a férfi lét és a férfiasság kérdéseit kutatja a női tekinteten keresztül, és egyet az INDA Galériában, amely egy művész sajátos látásmódját mutatja be az elmúlt pár évben készült alkotások vegyítésével.
Szépfalvi Ágnes Godot Galériában látható legújabb munkáival visszatér a filmekből inspirálódó narratív figurális festészethez, amely az 1990-es évek végétől a 2000-es évek közepéig meghatározó festői programja volt. Merre mutat a festői pálya e visszatérő vonulata, és a „női élet festője” hogyan színezi-árnyalja ma a női szerepek palettáját?
Batykó Róberttel a Paksi Képtárban február 27-ig látható kiállítása és a hamarosan megjelenő, munkásságát összegző könyve apropóján beszélgettünk.
A 2021. november 12. és 2022. február 20. között nyitva tartott Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál (1845–1920) művészete című kiállítás a magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatta be – néhány külföldi kortárs mű társaságában. A kiállítás apropóján a nyomtatott Artmagazin 130, 131 és 132. számában Őszi nagytakarítás címmel közöltünk cikksorozatot, amelynek szerzője, Szinyei Merse Anna a hamis Szinyei-képek fajtáival, a művész élettörténetét érintő hamisítások tipológiáival, valamint a Szinyeivel kapcsolatban generációról generációra öröklődő téves vagy erősen kiszínezett életrajzi elemekkel és az ezekkel szemben felvázolható igazsággal foglalkozott.