Kihirdették az idei Capa-nagydíj nyertesét, valamint a Capa-nagydíj friss ösztöndíjasait
A Capa Központ a magyar fotográfia területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók munkájának elismeréseképpen 2014 októberében alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat, amelyről a magyar és nemzetközi szakemberekből álló zsűri két lépcsőben dönt.
KÖRKÉP – Spirituális absztrakció, keleti ízzel
Seund Ja Rhee koreai–francia festőművész neve és munkássága sokkal inkább ismert a Távol-Keleten és Franciaországban, későbbi választott hazájában, mint a kontinens többi részén, kiváltképp a kelet-közép-európai térségben. Munkáit körülveszi valami megmagyarázhatatlan spirituális atmoszféra: nyugalom és harmónia sugárzik belőlük, ami valószínűleg a modern, letisztult forma- és színkezelésben, valamint az ősi koreai kultúra eleganciájának finom jelenlétében rejlik.
Basszus, már bezárt? – Align & Distribution – Varga Ádám kiállítása
Későknek, feledékenyeknek, workaholicoknak vagy bárkinek, akinek nem volt ideje megnézni.
2021-ben Révész Emesét tüntették ki a Supka Magdolna Emlékdíjjal
Révész Emese művészettörténész, aki rendszeresen publikál az Artmagazin hasábjain, a magyar grafika területén folytatott tevékenységéért részesült az elismerésben.
Kaszás Tamás az első TÓTalJOY díj nyertese
Tót Endre és a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) – Artpool Művészetkutató Központ 2021-ben díjat alapított kortárs képzőművészek számára. A 10 000 euró összdíjazású TÓTalJOY díjat kutatásalapú művészeti projektekkel pályázó művészek kaphatják. A díj idei, első nyertese Kaszás Tamás, akinek TÓTalJOY díjból megvalósítandó projektterve az Elveszett bölcsesség címet viseli.
Kihirdették ki nyerte 2021-ben a Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat
Az október 12-én a Capa Központban tartott díjátadón Panelvilág sorozatáért Somorjai Balázs vehette át a két évente odaítélt ösztöndíjat.
Ezt nézd! – Belső utazás, tánc és kizsákmányolás
A hétre egy finisszázst és néhány kiállításmegnyitót ajánlunk: a Kesztyűgyár Galéria debütáló show-jához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést, Moizer Zsuzsa „visszatérését” a Deák Erika Galériában, a Budapest Galéria két, a tánc tematikához kötődő válogatását, valamint a Trafó Galéria tárlatát, ami a természet ellen vétett erőszakos és kizsákmányoló tettek nyomait tárja fel.
HETI POP – Magas árak a Kieselbach aukción, Frieze Masters Londonban és Banksy aukciós sikere
Látens ízélmények
Az elmúlt időszakban több olyan kezdeményezéssel is találkozhattunk, amelyek az étkezés jövőjével kapcsolatos kérdéseket járták körül – többek között ilyenek Mucsi Emese és Szalipszki Judit, a MENÜ imaginaire néven futó páros projektjei. A kurátori kollektíva tagjai legújabb kiállításukon ismét az ételt, az étkezést helyezik középpontba, ám ez alkalommal a vizuális befogadás, tapasztalás oldaláról közelítik meg. A Capa Központban látható kiállítás rendkívül fiatalos, üde és nem utolsó sorban jó adag humorral átitatott – s bár a látványra helyezi a hangsúlyt, egy cseppet sem felszínes.
A londoni National Gallery meghökkentő kiállítási ötlettel állt elő: Poussin munkásságát a tánc témáján keresztül mutatja be
Az új kiállítás a francia művész vidámabb műveit sorakoztatja fel a múzeum gyűjteményéből, amelyekhez kölcsönzések is csatlakoznak a világ minden tájáról.
A tudás – és az önrendelkezés – hatalom
A kijelentés, hogy digitális korban élünk, és ez mennyire megváltoztatta, megváltoztatja mindennapjainkat, már unalomig elcsépelt. A digitalizáció okozta változásokat – még ha nem is tudatosítjuk magunkban minden egyes alkalommal – a bőrünkön érezzük, így sokan saját tapasztalataink mentén igyekszünk ezeket a változásokat tematizálni, nap mint nap új viszonyokat kialakítva az átalakuló világgal.
Kihirdették az első Deák Erika Galéria Kurátori Díj nyertesét
A Deák Erika Galéria 2021 tavaszán hirdette meg első kurátori pályázatát. A kereskedelmi galéria olyan csoportos kiállítási terveket várt, amelyek a művészet és a világ aktuális helyzetének valamely fontos aspektusát vizsgálják.
Azonnal lefektetni az alapokat – egy ismeretlen mozdulat
Bár egy régóta alakuló, épülő kulturális jelenség – mostanra, mondhatni, művészeti zeitgeist – megjelenésének lehetünk tanúi 2008 óta, az elmúlt egy évben mégis szembeötlően nehezebb lett olyan kortárs képzőművészeti tárlatra ellátogatni, amelyet ne az egyre közeledő katasztrófa, az elkerülhetetlen apokalipszis vagy az eszkatologikus krach jóslatai és aggodalmai lengenének be.
Hogyan kerültek a Parthenón márványai a British Museumba?
A Parthenón szobrait – illetve azoknak egy részét az őket Angliába költöztető, majd 1816-ban a brit kormánynak eladó skót nemes, Elgin 5. grófja után – Elgin-márványokként is ismerhetjük.