Egy generáció, fulladási tünetekkel

Egy generáció, fulladási tünetekkel

Lakner László életművének egy kevésbé ismert szegmensét mutatta be idén tavasszal a Trapéz Galéria. A Referenciák – Konceptuális művek 1970 - 1996 című kiállítás apropóján és helyszínén Gréczi Emőke beszélgetett a művésszel saját generációjáról, emigrációról, hazatérésről, pályája alakulásáról és a Bernáth-Csernus-Lakner mítoszról.

Új interjú sorozatunkban művészet és piac, képzőművész és galéria viszonyát boncolgatjuk. Ebben a tekintetben Birkás Ákos tagadhatatlanul az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező magyar képzőművész, aki a tiszta játékról, a kelet-európai művészet lehetőségeiről és a galériák alkonyáról beszél. - See more at: http://artmagazin.hu/_online/viszonyok#sthash.aZ6E0Pac.dpufÚj interjú sorozatunkban művészet és piac, képzőművész és galéria viszonyát boncolgatjuk. Ebben a tekintetben Birkás Ákos tagadhatatlanul az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező magyar képzőművész, aki a tiszta játékról, a kelet-európai művészet lehetőségeiről és a galériák alkonyáról beszél. - See more at: http://artmagazin.hu/_online/viszonyok#sthash.aZ6E0Pac.dpufÚj interjú sorozatunkban művészet és piac, képzőművész és galéria viszonyát boncolgatjuk. Ebben a tekintetben Birkás Ákos tagadhatatlanul az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező magyar képzőművész, aki a tiszta játékról, a kelet-európai művészet lehetőségeiről és a galériák alkonyáról beszél. - See more at: http://artmagazin.hu/_online/viszonyok#sthash.aZ6E0Pac.dpuf
 
„Rettegek minden kortárs aukciótól!”

„Rettegek minden kortárs aukciótól!”

Nemrégiben Birkás Ákos osztotta meg velünk a kereskedelmi galériákkal, műtárgypiaccal kapcsolatos tapasztalatait. Ezúttal Bak Imre vall arról, hogy mennyi ösztönzést kapott a nyugat-európai galériáktól és mennyire maradt egyedül a hazaiak között. 

 
„A galériák ideje lejárt”

„A galériák ideje lejárt”

Új interjú sorozatunkban művészet és piac, képzőművész és galéria viszonyát boncolgatjuk. Ebben a tekintetben Birkás Ákos tagadhatatlanul az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező magyar képzőművész, aki a tiszta játékról, a kelet-európai művészet lehetőségeiről és a galériák alkonyáról beszél.

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A sorozat előző részeiből nagyjából kiderülhet, hogy hányféle érdeknek kell megfelelnie egy kortárs aukciónak. Az összes szempont figyelembe vétele ugyan segíthetné a dinamikus árképzést, azonban az ezzel járó transzparencia nem kedvence a szereplők mindegyikének, így nem is támogatják kellőképpen. Hogy jó legyen a művésznek, a galériásának, az aukciós háznak, az eladónak (ha másodlagos piacról van szó), és legyen rá vevő is – nos, erre talán nem is sok az esély, ha az árverést nem találják ki és építik fel következetesen, ha nem rendelkezik kellő presztízzsel az aukciós ház, a tételsort nem az aktuális gyűjtői preferenciáknak megfelelően állítják össze, túlárazzák a tételeket vagy a vevőket nem ösztönzik eléggé a vásárlásra.

hardcore sex asian porn anal hard porn babe porn movie porn porn watch

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A 2000-es évek legelején az addig többnyire klasszikusokkal és modernnel foglalkozó aukciósházak, a Kieselbach és Virág Judit galériája óvatosan bár, de nyitni kezdtek a kortárs művészek felé. Az új piaci szegmens (amelynek kortárs definíciója persze nem feltétlenül esett egybe mondjuk a non-profit szakma ezirányú elképzeléseivel) nem sokkal később a BÁV és a Blitz Modern árveréseivel bővült, 2007-ben pedig Virág Judit saját művész-portfolióval, programszerűen is elindította kortárs üzletágát. A 2008-as válság azonban nemcsak az árak meredek emelkedését, de a kortárs aukciózást is szinte teljes egészében megakasztotta. Sorozatunk negyedik része.
(A nyitóképen: Oleg Dou: Heart, 2007, print, 100x100 cm)

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A kortárs művészeti aukciók magyarországi történetét feldolgozó sorozatunk harmadik része Kováts Lajos különböző vállalkozásairól, a Blitz Galériáról, a MEO-ról és persze az ezekhez kapcsolódó árverésekről szól.

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

A kortárs művészeti árverések történetét bemutató sorozatunk újabb fejezete a kilencvenes évek vége és az ezredforduló viszonyait foglalja össze. Hogyan pozicionálta magát újra a BÁV, mi számított "kortársnak", mi népszerűnek, és hogyan rendezte át a képet a nagy aukciósházak és a kortárs galériák megjelenése?

 
Mire jó a kortárs árverés?

Mire jó a kortárs árverés?

Miközben szépen gyarapodnak a kortárs művekre épülő gyűjtemények Magyarországon, addig a kortárs árverések enyhén szólva botladoznak, kevés kivételtől eltekintve akár imázsrombolásként is felfoghatók az idehaza eddig tett kísérletek. Vajon ennyire távol állna a magyar néplélektől a kortárs művek árverésen való beszerzése vagy a galériák, aukciós házak képtelenek megbirkózni a feladattal? Érdemes áttekinteni az elmúlt évtizedekben tett kísérleteket az élő művészek, művészet árverezésére, és talán a végére kiderül, hogy mi az a hozzávaló, ami hiányzik a sikerhez, szükséges-e több energiát és kreativitást hozzátenni, többet, mint amennyivel a klasszikusokat és moderneket értékesíteni lehet.