Doctor Med. Coll. – A műgyűjtő doktorok évszázada I.

A tizenkilencedik század végi Magyarországon a polgárság vette át a műgyűjtés stafétabotját a történelmi arisztokráciától. Köztük találunk egy feltörekvő új csoportot, az orvosdoktorokét. Új sorozatunk első része a száz évvel ezelőtti, legendás orvosszövetségi kiállítás műgyűjtő doktorait mutatja be.

 

Pulszky Károly – 2. rész | Verrocchio és az itáliai falfestészet vonzásában

Úgy tűnik, a műkereskedők és a múzeumok viszonya sohasem volt problémamentes. Szakértők és ellenérdekelt felek, csereajánlatok, minisztériumi döntés, egy kép, aminek „múltja” van: Pulszky Károly egyik vásárlásának érdekfeszítő és sok tanulsággal bíró története. Emellett arra is fény derül, hogyan került Budapestre temérdek itáliai reneszánsz freskó.

 

Misszionáriusok Párizstól Dubajig

A Viltin Galéria még csak hároméves, de már rangos helyet vívott ki magának a pesti galériaszíntér – nemzetközi ligában versenyző – legjobbjai között. A kereskedelmi galéria vezetőit kérdeztük a sikerhez vezető út nehézségeiről. Veszik-e a papíralapú műveket, mit diktál a nemzetközi art fairek kegyetlen logikája, kik vevők a posztszocialista ízekre és hol kegyeskedik megállni őfelsége, a dubaji emír?

 

Egy polihisztor perspektívái – Orosz István

Védjegyévé vált, régi könyvek metszeteit idéző rajztechnikáját még a főiskolán alakította ki, és hű maradt hozzá a pop szirénhangjai ellenére is. Meglepő módon a legnagyobb sikert egy politikai plakáttal aratta. Ma már inkább az anamorfikus megoldások, a képtalányok és az animáció mesterét tiszteljük benne.

 

Színház a színházban: avagy a Teatro Olimpico az Operában

Andrea Palladio Vicenzában látható Teatro Olimpicója a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterének utolsó munkája – egyben a modern kori fedett színház első példája is. Legkülönlegesebb vonása, hogy bár fedett, minden tekintetben a görög színház formai követelményeinek felel meg, állandó, faragott kődíszletei pedig soha nem mozdulnak el a helyükről – egészen zavarba ejtő világ ez színház és valóság határán.

 

Vége az Art Forum Berlinnek

Nemcsak Magyarországon rendeződnek át a vásári viszonyok a közeljövőben, egyelőre Németország fővárosa sem találja a neki legjobban megfelelő kortárs bemutatkozási formát.

 

Vége az Art Forum Berlinnek

Nemcsak Magyarországon rendeződnek át a vásári viszonyok a közeljövőben, egyelőre Németország fővárosa sem találja a neki legjobban megfelelő kortárs bemutatkozási formát.

 

Top10

A neves művészeti magazin, az Art Review idén is összeállította a nemzetközi kortárs art world legbefolyásosabb száz szereplőjének listáját. A top 10-ben ismét művészek, galériások, igazgatók és kurátorok végeztek. (R.G.)

 

RE: Akció

Februártól 13-tól képzőművészeti szabadegyetem indul a Pinceszínházban.

 

Antoni Tapies

2012. február 6-án elhunyt Antoni Tapies, katalán festő, szobrász, teoretikus, generációjának egyik legismertebb művésze.

 

Werk Akadémia

2012. március első hetében indul a Werk Akadémia Kurátor képzése. 

 

Kecskeméti művésztelep

Az előző számunkban (Artmagazin, 2011/3. 52.) már méltattuk az éppen Balatonfüreden turnézó Kecskeméti Képtár csodálatos anyagát. Most itt a legfrissebb, témához kapcsolódó szakirodalom, ugyanis a Corvina – művésztelep-sorozata második köteteként – kiadta a Kecskeméti Művésztelep történetét feldolgozó, adatgazdag, remek illusztrációkkal teli könyvet.

 

A magyar biedermeier felfedezése

A Corvina kisméretű művészettörténeti korstílusok sorozatának új kötete a magyar biedermeiert dolgozta fel.

 

Három emelet boldogság

Ha lesétálunk a Kiscelli Múzeumból a Bécsi út irányába, majd kicsit balra tartunk keresztezve a villamossíneket, érdekes helyre érkezünk: a szocialista utópia panelházaktól ölelt kis szigetére, amely nyomokban őrzi még a valaha volt két emelet boldogság emlékét, sőt három emeletét, mert itt Herskó János filmjének címével ellentétben háromemeletesek a házak. Ez az Óbudai Kísérleti Lakótelep. A Kiscelli Múzeum, amely a várostörténet emlékeit gyűjti, most saját közvetlen környezetének történetéből mutat be egy érdekes fejezetet, megteremtve az annyira áhított kapcsolatot múzeum és élet között. A terveket és egy bejárható, 1:1-ben megépített lakást, számos kortörténeti adalékkal a múzeumban nézheti meg a látogató, a megépült házakat pedig többé-kevésbé eredeti állapotban a Bécsi út, a Váradi, Érc, Selyem, Gyenes és Reménység utcák közti területen lehet körbesétálni.

 

Három emelet boldogság

Ha lesétálunk a Kiscelli Múzeumból a Bécsi út irányába, majd kicsit balra tartunk keresztezve a villamossíneket, érdekes helyre érkezünk: a szocialista utópia panelházaktól ölelt kis szigetére, amely nyomokban őrzi még a valaha volt két emelet boldogság emlékét, sőt három emeletét, mert itt Herskó János filmjének címével ellentétben háromemeletesek a házak. Ez az Óbudai Kísérleti Lakótelep. A Kiscelli Múzeum, amely a várostörténet emlékeit gyűjti, most saját közvetlen környezetének történetéből mutat be egy érdekes fejezetet, megteremtve az annyira áhított kapcsolatot múzeum és élet között. A terveket és egy bejárható, 1:1-ben megépített lakást, számos kortörténeti adalékkal a múzeumban nézheti meg a látogató, a megépült házakat pedig többé-kevésbé eredeti állapotban a Bécsi út, a Váradi, Érc, Selyem, Gyenes és Reménység utcák közti területen lehet körbesétálni.

 

Leopold Bloom Díj először

Miközben egyes művészeti díjak megszűnnek (Aviva-díj) vagy átmenetileg kivonulnak Magyarországról (Strabag-díj), szerencsére érkeznek új versenyzők. A legígéretesebbnek az irodalmi nevű Leopold Bloom Képzőművészeti Díj tűnik.

 

Új fejezet a múzeumbajárás történetében! Magyar találmány! AROMAGUIDE

Szeptember elején a Ludwig Múzeum lépcsőjének alján fehér köpenyes alakokat lehetett látni, egy pult mögött álldogáltak, amire az volt írva: SMS Kutatóközpont. SMS = Sick Museum Syndrome. Félig-meddig már maga a látvány is gyógyító erővel bírt: hogy végre van kihez fordulniuk azoknak, akikre múzeumi környezetben bármikor lecsaphat a szörnyű energiavesztéssel járó állapot, a Stendhal-szindróma mutáns verziója. Először ugyanis Stendhal említi a túl nagy koncentrációban előforduló műalkotások okozta sokkot, amikor Firenzében, a Santa Croce-templomban heves szívdobogás után kis híján elvesztette az eszméletét. Igyekeznem kellett, hogy össze ne essek – írja aznap, amikor egyszerre, egy térben szembesül Giotto freskóival, Michelangelo és Galilei síremlékével.

 

Kertész első kézből – Kései nagyítások vs. korabeli kópiák

Kertész amerikai sikere hosszú évtizedeket váratott magára, de a művész halálának évében André Kertész Of Paris and New York címmel az Art Institut of Chicagóban megnyílt kiállítása visszavonhatatlanul a 20. századi fényképezés arisztokratái közé emelte. Sőt egy csapásra kitárta a kertészi fotográfia előtt a médium alig egy évtizeddel korábban kialakult kereskedelmének kapuit is. (1)

 

Világtalanok gyámolítója – Beszélgetés André Kertészről Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq fotótörténészekkel

André Kertész – immár sokadszor – meghódította Párizst. A Jeu de Paume-ban megrendezett kiállításánál tavaly csak Monet és Basquiat volt népszerűbb a francia közönség köreiben. Az Artmagazin a Budapestre is ellátogató, első nagyszabású magyarországi Kertész-kiállítás francia kurátoraival beszélgetett a hullámvasútszerű karrier anatómiájáról, a zajos párizsi debütálásról, az ólomszínű amerikai évekről és a szűnni nem akaró kései világsikerről.