Appom, appod, appja

Somogyi Hajnalkától kaptam a felkérést, hogy szeretnének egy kritikát az Art Center Budapest mobil appról olyan valakitől, aki valamelyest ért a kortárs művészeti szcénához és az alkalmazásokhoz is. Mivel foglalkozom kortárs kultúrával és alkalmazás fejlesztéssel, sőt többször impulzus-felhasználója voltam ilyen szolgáltatásoknak utazásaim során, kaptam az alkalmon, hogy megnézzem, mit tud egy artapp Budapesten.

 

Mire jó a kortárs árverés?

A sorozat előző részeiből nagyjából kiderülhet, hogy hányféle érdeknek kell megfelelnie egy kortárs aukciónak. Az összes szempont figyelembe vétele ugyan segíthetné a dinamikus árképzést, azonban az ezzel járó transzparencia nem kedvence a szereplők mindegyikének, így nem is támogatják kellőképpen. Hogy jó legyen a művésznek, a galériásának, az aukciós háznak, az eladónak (ha másodlagos piacról van szó), és legyen rá vevő is – nos, erre talán nem is sok az esély, ha az árverést nem találják ki és építik fel következetesen, ha nem rendelkezik kellő presztízzsel az aukciós ház, a tételsort nem az aktuális gyűjtői preferenciáknak megfelelően állítják össze, túlárazzák a tételeket vagy a vevőket nem ösztönzik eléggé a vásárlásra.

hardcore sex asian porn anal hard porn babe porn movie porn porn watch

 

Signs of the Times – Az idők szavai

Mit tanulhatunk egy olyan művészcsoport munkamódszereinek rekonstrukciójából, amely a rendszerszintű változások bizonytalan éveiben prosperált, majd széthullott az intézményesülés nyomása alatt? Mi hasznosítható egy önmagát a szélre pozicionáló kiállítóhely harminc éves történetéből, amely kezdettől fogva az autonóm művészi gyakorlatok legendás hadállása volt? És milyen lesz a magyar művészet a válság után, vagyis remélhetőleg a nem túl távoli jövőben? Ezek a mai intézményes művészeti színtérnek szegezett kérdések a kurátori szakma új hangjaitól érkeztek három, nemrég bemutatott kiállítás formájában, amelyeket – mintegy a tétet hangsúlyozandó – stratégikusan helyeztek el a város különböző pontjain, és amelyek lehetőséget teremtenek a magyar kortárs művészet helyzetének és kilátásainak új szempontú értékelésére.

 

Mire jó a kortárs árverés?

A 2000-es évek legelején az addig többnyire klasszikusokkal és modernnel foglalkozó aukciósházak, a Kieselbach és Virág Judit galériája óvatosan bár, de nyitni kezdtek a kortárs művészek felé. Az új piaci szegmens (amelynek kortárs definíciója persze nem feltétlenül esett egybe mondjuk a non-profit szakma ezirányú elképzeléseivel) nem sokkal később a BÁV és a Blitz Modern árveréseivel bővült, 2007-ben pedig Virág Judit saját művész-portfolióval, programszerűen is elindította kortárs üzletágát. A 2008-as válság azonban nemcsak az árak meredek emelkedését, de a kortárs aukciózást is szinte teljes egészében megakasztotta. Sorozatunk negyedik része.
(A nyitóképen: Oleg Dou: Heart, 2007, print, 100x100 cm)

 

A vágy tárgya: a meztelen férfitől a kritikai diskurzusig

2013 márciusában nyílt A meztelen férfi című kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban. A linzi Lentos Kunstmuseummal való együttműködés eredményeképp létrejött tárlat a férfitest változó jelentését vizsgálja a századfordulós aktoktól a kortárs művészetben megjelenő  szerep(lehetőség)ekig. A kiállítás az elmúlt évszázad különféle férfiasság elképzeléseit bemutatva  hívja fel a figyelmet arra, hogy a maszkulinitás térben és időben változhat, társadalmilag konstruált. A tárlat a férfitest újszerű megközelítésmódjaival látja el a hazai közgondolkodást, s ezek helyi működését a linzi anyaggal párbeszédbe állított közép-kelet-európai példák szemléltetik.

 

Mire jó a kortárs árverés?

A kortárs művészeti aukciók magyarországi történetét feldolgozó sorozatunk harmadik része Kováts Lajos különböző vállalkozásairól, a Blitz Galériáról, a MEO-ról és persze az ezekhez kapcsolódó árverésekről szól.