Irsai István, a modern magyar plakát és a héber betű mestere

Irsai István, a modern magyar plakát és a héber betű mestere

Az első héber blokkbetű, a Zsidó Pantheon tervei, Bergen-Belsenről készült képeslapok és nem mellesleg a harmincas évek csodálatos kereskedelmi plakátjai – ezek mind Irsai István életművének részei. Kalandos sors és több szakaszra bomló művészpálya az övé. Kétszer kezdett karriert Budapesten és kétszer Tel-Avivban, életművét a nyelv és a kép, illetve a két kultúra szoros egysége teszi különlegessé.
 
Lautrec a múzeumban

Lautrec a múzeumban

Miért Albiban van a Toulouse-Lautrec-múzeum, mennyi idő kell egy múzeumi átalakítás koncepciójának kialakításához és az építkezés lebonyolításához, illetve hogy került Magyarországra ennyi Lautrec-nyomat? És miért örülhetünk annak, hogy a budapesti anyag eddig szinte alig volt kiállítva? Interjú Mme Danièle Devynckkel, a dél-franciországi Albi városában található Musée Toulouse-Lautrec igazgatónőjével.
 
Az a bizonyos ötven nap Nyergesújfalun

Az a bizonyos ötven nap Nyergesújfalun

1919 nyarán a Tanácsköztársaság művészeti direktóriuma hívta életre a a nyergesújfalui művésztelepet a Haris közi szabadiskola kihelyezett tagozataként. Lényegében ezek a Kernstok Károly által vezetett műhelyek jelentették Derkovits Gyula művészeti stúdiumait, aki itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Dombai Viktóriával, aki aktmodellként dolgozott mindkét helyszínen. De kik voltak azok a „meztelen elvtársnők”, „pózoló tolsztojánusok”, akik megbotránkoztatták a 133 napig fennálló Tanácskormány idelátogató potentátjait?
 
Proletár ikonok?!

Proletár ikonok?!

A rendszerváltás előtt-körül érettségizőké volt az utolsó generáció, amelynek történelem- és irodalomkönyvében kevéssé színhelyesen ugyan, de benne volt Derkovits Dózsa-sorozata (a Büdös parasztra ki ne emlékezne?), a Végzés és a Három nemzedék – Marx szakállas portréjával a háttérben –, melyek a munkásosztály forrongását és a proletariátus nyomorát voltak hivatva hatásos képekbe tömöríteni. A Magyar Nemzeti Galéria Derkovits – A művész és kora kiállítása deklaráltan a Derkovitsról kialakult sztereotípiákkal kíván szakítani. Radikálisan új megközelítés vagy aprólékos kutatómunka és forráskritika a kurátorok stratégiája? Erről kérdeztük Bakos Katalint és Zwickl Andrást.
 
Túl a sövényen

Túl a sövényen

A 18. századi tájkertek látványossága, a folly, egy szeszélyes formákat öltő, többnyire funkció nélküli csinos kis építmény. A tulajdonos ízlését és a kor divatját tükrözve középkori várrom vagy kínai pagoda, antik szentély, rusztikus pásztorkunyhó vagy misztikus remetelak is lehet.
 
Hardcore absztrakció

Hardcore absztrakció

A minap Hans Ulrich Obrist kurátoróriás az Instagram csatornáján posztolta Maurer Dórát, aki jelenleg A FEKETE NÉGYZET KALANDJAI című kiállításon állít ki a londoni Whitechapel Gallery-ben. Maurer művészi gyakorlatával párhuzamos kurátori tevékenységéről Mélyi József írt egy korábbi lapszámunkban.
 
Tiszta források

Tiszta források

Balatonfüreden a Vaszary Galériában Keserü Ilona, Budapesten a Ludwig Múzeumban pedig Hantai Simon festői fejlődését lehet most nyáron áttekinteni. Első ránézésre nem sok közöset találni bennük, de ha belegondolunk milyen viszonyba kerültek az anyaggal, minek tekintik a festést, honnan merítettek amikor a módszereiket kikísérletezték, akkor azért azon túl is találunk köztük kapcsolódási pontokat, mint ami a világ összes jó festőjét összeköti egymással.
 
Adalékok Hantairól

Adalékok Hantairól

A Hantai Simon festői fejlődését bemutató Ludwig Múzeum-beli kiállítás megnyitóján két interjúnk is készült: Hantai Zsuzsa, a festő özvegye beszélt megismerkedésükről, a kiutazásról, Rómáról, a párizsi kezdetekről, együttélésükről, majd a megnyitóbeszédet mondó Keserü Katalin mesélte el, milyen volt Hantai párizsi műterme, látogatásai alkalmával mikről beszélgettek, és mi lehetett Hantai némely, Magyarországgal kapcsolatos döntésének hátterében. A kérdező Mészáros Flóra.
 
Nők, nők, nők

Nők, nők, nők

Az Artmagazin sosem vallotta vagy deklarálta feministának magát, mindössze szívesen mutattunk női életműveket, örömmel tettünk fel nőnemű művészeknek az élet nagy dolgaira vonatkozó kérdéseket interjúkban és izgatottan utaztunk a Velencei Biennáléra, amikor kiderült, igazából nem is Kandinszkij festette Kupkával holtversenyben az első absztrakt képet, hanem egy eddig ismeretlen svéd festőnő, Hilma af Klint. Nem bánjuk azt sem, ha olvasóink számára a művészettörténet színpadán a tehetséges férfiakkal fémjelzett művészcsoportok takarásából előtérbe segíthetünk egy-egy nagy formátumú nőt, sőt nőcsoportot, vagy ha egy korszak jól ismert képén árnyalni tudunk pár meghatározó nőalakkal.
 
Zene vagy szín

Zene vagy szín

Leonardo mindenkin kifogott, Ross Kingen is, pedig ő már megbirkózott a sokkal nehezebb természetű
Michelangelóval és az első látásra kevésbé érdekes témával, Brunelleschi firenzei kupolaépítésével is, hogy csak az itáliai feldolgozásoknál maradjunk.
 
Magyar kockák

Magyar kockák

Festett homlokzatú vidéki házak, geometrikus mintákkal, sorba rendezve. Gondos gyűjtemény.
 
A Nirvána-feledésen innen, a pokoli vérfarsangon túl

A Nirvána-feledésen innen, a pokoli vérfarsangon túl

Noha a nagybányai neósok egyik vezéregyéniségének számító Boromisza Tibor nem került a frontra, azért szatmárnémeti állomásparancsnokként sem érezte szerencsésnek magát. Három éven át nem látott mást, csak a szatmári piacot „beszorítva egy ablakkeretbe”, ezt a motívumot viszont kiváló festményeken örökítette meg. Aztán az őszirózsás forradalom alatt katonai parancsnok lett, legnagyobb eredménye, hogy sikerül megakadályoznia az atrocitásokat a román beözönléskor is. Később egy évet festhet Dunavecsén, majd bebörtönzik. A börtönben kerül a buddhizmus hatása alá, de ez már egy másik történet...
 
A vonalak élete

A vonalak élete

Manapság a vizuáliskultúra-kutatások egyik fő tárgya a grafika, azon belül is a sokszorosított grafika, amely virágkorát élte a 19. században – Magyarországon is. Az ismeretterjesztés, a kommunikáció és a nevelés egyik eszköze lett, ezzel alapozva meg a kultúra vizuálissá válását. Ekkor váltak a tudományos, művészeti és populáris kiadványok „képessé”: az illusztrációk, mellékletek a korábbi fa- és rézmetszet-technika helyett rézkarcként és litográfiaként készültek (míg meg nem jelent és el nem terjedt a fotográfia).
 
Halottat szeretni

Halottat szeretni

Északi tájak, faunok a tajgáról, vörös vitorlájú hajók és vörös falú templomok, tobzódás a textilekben, virágmintákban, gyöngyhímzésekben, a nagy Orosz Balett díszletei, jelmezei és a mi Nizsinszkijünk már öregen, filmen. Az orosz ezüstkor művészete, illetve ami abból Bécsben megjelent.
 
„Felszabadítom magamat”

„Felszabadítom magamat”

Még augusztus 24-ig láthatók Esztergomban a Keresztény Múzeum termeiben azok a régi és kortárs kárpitok, amelyek közül most egy alkotó műveivel ismertetjük meg olvasóinkat.Munkái által betekintést nyerhetnek nemcsak a kárpitszövés hagyományos és megújított technikájába, hanem a szemléletmódba is, ami csak egy olyan nőt jellemezhet, aki évtizedeket tölt egy kétméteres szövőszék előtt.
 
Leletmentés

Leletmentés

A huszadik századi magyar művészet kiemelkedő alakja, Erdély Miklós (1928–1986) igen sokoldalú alkotó volt: építész, képzőművész, filmes, költő és teoretikus. Művészi szabadságát és megélhetését egy prózai állás tette lehetővé: burkoló részlegvezetőként dolgozott a Budapesti Építőanyagipari Kisszövetkezetnél, ahol kifejlesztette a fotómozaik technikát.
 
„S amit talán soha nem hittünk
volna – ma izgatottan keressük
azoknak a koroknak a nyomát,
amelyeket annak idején a legszívesebben
kitöröltünk volna
a történelemből.”
Bodor Ferenc:
Budapest: te csodás1
 
 
 
45

45

A jó karban lévő negyvenes Art Basel az art fair műfaj koronázatlan királynője, mára a világ három pontjáról uralva a kortárs műkereskedelmet. Anekdotikus elemekkel tarkított, hevenyészett visszatekintés az indulásra, és az azóta eltelt évtizedekre.
 
Nincs határ – Az „x” az egy jó dolog

Nincs határ – Az „x” az egy jó dolog

A londoni Design Museum minden évben kiosztja Az év designja díjakat. 2014-ben 76 munkát
jelöltek hat kategóriában, ezek közé válogatták be digitális kategóriában Gálik Györgyi PAN Studióval
és Tom Armitage-dzsel közösen létrehozott installációját, a Hello Lamp Postot, melyet azután
készítettek, hogy megnyerték az első Playable City Awardot Bristolban.
 
DADA-SZÜRREALIZMUS

DADA-SZÜRREALIZMUS

A meghökkentés talán mindmáig a dada és a szürrealizmus legfontosabb jellemzője, ehhez képest a két stílusirányzatról (sőt, művészi beállítottságról vagy máig élő gyakorlatról) szóló kiállításnak már a címében sincs semmi meglepő. Nincs jelentéseltolás, minden pontosan az, ami.
 
Festmények, fájdalmak és a folytatás: mit mond Frida Kahlo a kortársaknak?

Festmények, fájdalmak és a folytatás: mit mond Frida Kahlo a kortársaknak?

Rómában, dacolva a hőséggel, idén egész nyáron turisták kelnek korábban vagy hagyják ott sebtiben a reggelizőasztalt, hogy időben beálljanak a Scuderie del Quirinale előtt formálódó sorba és bejussanak Frida Kahlo életmű-kiállítására. A teljes pályaívet bemutató anyaghoz mexikói, európai, amerikai intézmények és magángyűjtők kölcsönöztek, a negyvennél is több portré és önarckép között van, amit Olaszország először láthat élőben. Ekkora ismertségű művésznél mindig kérdés, képes-e egy kiállítás visszaadni a nézés örömét, fel tudja-e fogni a látogató, hogy most az eredeti előtt áll, és meglátja-e benne magát a képet, átjön-e még annak ereje, élménye.