A gumigésa találkozása Szöllősi Gézával a boncasztalon

A gumigésa találkozása Szöllősi Gézával a boncasztalon

Suzuka, a japán guminő, Szöllősi Géza Menü Pont Galériában (Műcsarnok, 2006. január 5-29.) megrendezett tárlata alkalmából mondta el köszönő szavait: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy kiállíthatom a fotóalbumomat. Én és a barátaim sokat nevettünk, amikor ezeket a képeket csináltuk, otthon, vagy a munkahelyünkön, vagy amikor szórakozni mentünk. De benne vannak a komoly, ünnepélyes pillanatok is. Remélem, másoknak is tetszeni fognak ezek a képek. És köszönöm Szöllősi Géza barátomnak, hogy elintézte nekem ezt a kiállítást." 

 
Eltűnt idő, talált kép

Eltűnt idő, talált kép

Eperjesi Ágnes élete 18 éves koráig nyitott könyv. Családi albumának lapjain nagyszülők és szülők Morzsa kutya és Manci tehén, családi kirándulások és békéscsabai nyarakképei sorakoznak. „Mint amikor másvalaki albumát nézegetjük, csupa idegen embert látunk, és az egész mégis olyan ismerős. Mintha saját életünket fedeznénk fel a másikéban" -írja Eperjesi. És valóban, a szakállas nagyapa képe vagy a feltartott csecsemőre boldogan mosolygó fiatal szülőké nem hiányozhat és nem is hiányzik egyetlenegy családi albumból sem. Amit látunk, és ez már első pillantásra nyilvánvaló, mégsem az igazi: Eperjesi képes önéletrajza, saját szavaival, „egy teljesen valóságos, fiktív fotóalbum", amelynek minden egyes képe háztartási termékek csomagolóanyagáról nagyított piktogram.

 
vigyázz | kész | fest

vigyázz | kész | fest

A Kogart Ház (a volt Fiatal Művészek Klubja) homlokzatán keskeny csíkban festményrészlet lóg. A Műteremudvar (1990) állítólag a művész egyik kedvenc alkotása. Madártávlat: a festő felülnézetből festi feleségét, Sylvester Katalin szobrászt. Körötte galambok repkednek, buján pompázik a vegetáció, béke és idill. Hát nem mind erre vágyunk?

 
Webszem 2. - Kunsthistorisches Museum, Bécs

Webszem 2. - Kunsthistorisches Museum, Bécs

A múzeumi honlapok a kiállítási intézmények alkalmazott kommunikációs formái. Ez az alkalmazott jelleg azonban igen széles spektrumot ívelhet át: a szigorúan vett informatív jellegtől a kreatív módon szerkesztett képi és szöveges tartalmak megjelentetéséig is terjedhet. Ha egy honlapon ez utóbbi elemek dominálnak, úgy nem csupán egy internetes kommunikációs felületről, hanem akár virtuális kiadványról beszélhetünk. A kizárólag kommunikációs felületként értelmezett múzeumi weboldalaktól nemigen várhatunk többet, mint hogy a múzeumhoz kapcsolódó praktikus információkon túl minimális betekintést nyerhessünk gyűjteményeik és időszaki tárlataik tematikájáról. Ebben az esetben a múzeumi honlap „csupán" kiszolgálója a kiállítóintézménynek.

 
Öt évszázad spanyol festészete

Öt évszázad spanyol festészete

Dominique-Vivant Denon (1747-1825), Napóleon művészeti szakértője még a 19. század elején is úgy nyilatkozott a spanyol festészetről, hogy „...bár a lágy színek csodálatot ébresztenek, a képek tárgya legtöbbször oly lehangoló, oly visszataszító, hogy az ember nem vágyik belőlük nagyobb gyűjteményt felállítani." Nyilván sokan osztották akkoriban ezt a véleményt, s az Ibériai-félsziget viszonylagos elszigeteltsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy jelentősebb spanyol festészeti gyűjtemény hosszú ideig alig jött létre Európában. 

 
SATU

SATU

A közelmúltban két fontos és hiánypótló kulturális eszmecserére került sor Budapesten, amelyek a kulturális produkciókat alul- és felülnézetből értékelték.

 
A hiány kitöltése

A hiány kitöltése

Mondhatnánk sajátságos könyv látott napvilágot az Irodalom Kft. (valójában az Élet és Irodalom című hetilap) jóvoltából a minap. Arnulf Rainer rajzai és írásai jelentek meg egy kötetben. Az alkotó és írásai, valamint a kétnyelvű kiadvány reprezentatív volta egyaránt újszerű, és a magyar könyvkiadási gyakorlatban is szokatlan. A könyv nem adaptáció, az írásokat és a válogatott rajzanyagot a művész személyesen bocsátotta a kiadó rendelkezésére. Előzményként említsük meg, hogy az ÉS 2004-ben két ízben is jelentetett meg rajzokat a bécsi avantgárd művésztől Rainer budapesti látogatásakor a lap képszerkesztője, Szikszai Károly rábeszélte az alkotót, hogy készítsenek közösen egy kötetet - mégpedig kétnyelvűt - válogatott szövegeiből és írásaiból. Két jeles magyar és osztrák művész, Gaál József és Günter Brus írt a kötethez előszót (Günter Brus írása Rainerről és szövegeiről egy korábbi alkalommal készült).

 
Rengeteg eszköz van a kezem ügyében

Rengeteg eszköz van a kezem ügyében

A belvárosi műteremlakás telis-teli van kedves tárgyakkal, emlékekkel s az elmúlt évtizedekben festett képekkel. Így hát kézenfekvő, hogy arról kezdünk beszélgetni, mennyiben határozza meg a hely a művészt az alkotásban.

 
Megvette már az e hetit?

Megvette már az e hetit?

Népszínműbe illő falusi jelenet: gazdag parasztporta mögött a lugasban kisasztal, mellette a padon ünneplőbe öltözött menyecske, kezében toll, előtte szalag, gyümölcskosár, kalamáris és (levél helyett) egy-két lottószelvény. A fiatal leány merev viaszbabához illő, évődő mozdulattal tekint fel a pad támláján könyöklő, mosolygó parasztfiúra. Összenevetnek, s együtt választanak számokat. A fekete-fehér-lila életképet lóherékkel fűszerezett levélfüzér öleli körül, a kép alatt bölcs szentencia díszeleg: „Aki a babáját szereti, minden héten lottó-szelvényt vesz neki!” Döcögő rigmus a döcögő jelenethez. A vidéki közönséget megcélzó esetlen, szirupos zsáner az egyik fő szocreál plakátkészítő, Pál György ecsetjét dicséri. Keresetlen naturalizmusa, anekdotázgató modora a hazai plakáttörténelem elfeledett korszaka felé mutat: az ötvenes évekre.

 
A leholografált Danilo és Joseph

A leholografált Danilo és Joseph

A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel háromdimenziós kép hozható létre. A hagyományos fényképezés során a tárgy képét az objektív lencséi képezik le a filmre, amelynek fényérzékeny pontjai a tárgyról kiinduló fény intenzitásának megfelelően elsötétülnek. Mivel a sötétedés mértéke csak a fény amplitúdójától (erősségétől) függ, miközben teljesen független a fényhullám másik legfőbb jellemzőjétől, a fázistól, így minden információ, amelyet a fázis hordoz (s amely a hullám rezgésállapotára jellemző), elvész. A holográfia lényege éppen ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése: a hologramon - egy kétdimenziós lemezen - a fényerősség mellett a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes optikai információ megragadása. (Erre utal az eljárás neve is, hiszen görögül a holosz 'teljesség'-et, a grapho 'írás'-t jelent.) Vagyis a hologram minden pontja tartalmaz minden optikai információt. Ha a fénykép olyan, mint a cseppben a tenger, akkor a hologram az a csepp, amely maga a tenger.

 
Hauswirth Magda

Hauswirth Magda

A magyar portrékarikatúrának - szerintem - három nagyszerű mestere volt, és van a 20. században, Major Henrik és anyám, Hauswirth Magda, valamint a ma is dolgozó Kaján Tibor. A művészetben sok mindent meg lehet tanulni, ezt nem. Nem véletlen tehát, hogy kiváló grafikusok, rajzolók tucatjait ismerjük, portrékarikaturista azonban alig van. Ennek megfelelően persze a műfaj mindig kissé háttérbe szorult, sosem vették érdemének megfelelően komolyan. A műkereskedelem meg egyáltalában nem.
 
 
Egy kancsó tej

Egy kancsó tej

Bukta Imre egyedi figurája a magyar képzőművészetnek. Mivel a művészet, legalábbis a grand art általában városi holmi, Bukta területe: a vidéki élet, a vidéken élő emberek és az őket körülvevő művelt és érintetlen természet nem tartoznak a művészek szokásos témái közé. A‑vidéki téma az ókor óta előfordul ugyan a festészetben, ám leginkább mint bukolikus táj, pásztoridill, a városi ember reménybeli pihenőhelye, ahol minden romlatlan, szép és jó, vagy épp bumfordi. Mesterünk viszont belülről látja és láttatja ezt a környezetet, és a hozzá tartozó életmódot.

 
Diszkrét páholyok

Diszkrét páholyok

A páholy szó a szabadkőműves-terminológiában a testvérek legkisebb szervezeti egysége, amelyet minimum hét fő hozhat létre, ugyanakkor titkos összejövetelek helye is. A név eredete a középkori építő céhekre nyúlik vissza, ezeket nevezték franciául loge-nak, angolul lodge-nak. A név eredetileg azt a bodegát jelölte, amelyet a mesterek az építkezés mellé állítottak fel a szerszámok, anyagok tárolására, ide menekültek a munkások a tűző nap és az eső elől. Régen a kőműves (mason) egyszerre jelentette az építészeket és a kőfaragókat, akik egy-egy nagyobb építkezésre számos helyről gyűltek össze. Különleges tudásukat sokra értékelték, a mestereket nemeseknek kijáró tisztelet övezte. A városról városra vándorló, olykor idegen földről is érkezett kőművesmesterek céhei, a páholyok a kultúra fontos terjesztői voltak.

 
Kul-túrák Magyarországon II.

Kul-túrák Magyarországon II.

Válasszunk most közelebbi úticélt, induljunk délnyugatnak, a Pesttől egyórányira lévő Székesfehérvárra, melyet, bár fontos gazdasági és kulturális központ, történelmi belvárosa pedig páratlanul hangulatos, mégis elkerül a turisták többsége. Útközben Martonvásáron érdemes ellátogatni az egykori Brunszvik-kastélyba, ahol Beethoven két alkalommal is vendégeskedett, az 1800-as évek elején. Bár a hagyományos nyáresti koncertekről már lemaradtunk, megtekinthetjük a neogótikus kastélyban berendezett Emlékmúzeumot, és egy romantikus sétát tehetünk a negyvenhektáros védett angolkertben, a tó körül.